Spanyol z�szl�k,k�pek:)

Ezeket a k�peket �gy gy�jt�ttem �ssze,nem saj�tk�sz�t�s�ek..V�V� ESPANA:D

Ast�ria c�mere:

� Ast�ria: Ast�ria fejedelems�g egy kis r�gi� Spanyolorsz�g �szaki r�sz�n, hegyekkel k�r�lv�ve, szemben a Biscaya �b�llel. �ce�ni klim�t �lvez a ter�let, ami magyar�zat arra, hogy mi�rt mindig z�ld a t�jk�p. A Picos de Europa Mountains, a Covadongai Nemzeti park vagy a m�sik Somiedoban, azok a helyek, amiket nem szabad kihagyni. �rdekess�ge Ast�ri�nak, hogy a hegyekben m�g mindig tal�lni szabadon �lo, vesz�lyeztetett �llatokat, mint a medve. � F�ldrajzilag Ast�ria pont �tba esik annak, aki a szent Jakab zar�ndokutat j�rja v�gig. Ez sokban k�l�nb�zik a francia �sv�nyektol, ez�rt van az, hogy rengeteg az itteni pici falvakban a k�z�pkori mueml�k. Ast�ria egy m�sik zar�ndok�ton is rajta fekszik, ez pedig az �n. Ez�st-�t, ami Ast�ri�t Merid�val k�t�tte �ssze. P�r kilom�terrel arr�bb a hegyektol tal�ljuk a tengerpartot �s a szikl�s ter�letet, elsz�rtan falvakkal �s m�s lehetos�ggel az odal�togat�knak. � Ast�ria egy el�gg�, hegyekkel elz�rt ter�let �s ez�rt is van, hogy az ast�riai v�lgyek kedveztek a r�gi hiedelmeknek. Az �nekek �s a t�ncok nagyon eredeti n�pi jelleguek �s sokszor elhangzanak a k�l�nb�zo ny�ri �nnep�lyek alkalm�val. Egyp�r v�rosban ma is Szent P�ter napj�val kezdodik meg a fiest�k sorozata. A kenuk �nnepe a legfontosabb �nnep�ly Ast�ri�ban. Ennek eredete eg�szen 1930-ig ny�lik vissza, amikor egy folyami kir�ndul�st szerveztek, ahol p�r bar�t szerette volna �lvezni a Sella foly�t. Ez nagyon sikeres volt �s 1946-ban a folyami vonaton, ami 15 vagont sz�llitott, 285 aut�t �s t�bb mint 20 buszt lehetett megsz�molni ami k�vette a feh�r vizi kenuz�st. Manaps�g ezrek �nneplik a Nemzetk�zi feh�r-vizi kenuz�s �nnep�t a Sella foly�n Augusztus elso szombatj�n, amit nagy fiesta, j�t�kok k�vetnek, amikor a kenusok �tszelik a foly� 20 km-es szakasz�t az Arriondas �s a Ribadesella hid k�z�tt. Hegyet m�szni a Naranco de Bulmes hegyekben, trekkingelni (a hegyit�ra az egyik leghiresebb Eur�p�ban, Poncebosb�l Cainba), barlang�szni vagy hal�szni a sebesfoly�s� foly�kban (vannak kimondottan lazacban, pisztr�ngban gazdag vizek), �s m�g van j�n�h�ny olyan aktivit�s, amit kipr�b�lhat az idel�togat�. Ast�ri�nak lenyug�zo a muv�szeti �r�ks�ge. Az oskor a barlangokban hagyott �r�k nyomot maga ut�n (Buxu, Candamo). A r�mai kor elotti �pit�szet, fest�szet �s f�mmegmunk�l�s az Ovied�i Santa Maria del Naranco �s San Miguel de Lilloban t�kr�zodik vissza, vagy a „Gyozelem keresztje”, amit a r�gi� z�szlaj�n l�thatunk. A r�mai kor a f�rdoit hagyta �r�k�l nek�nk Gijonban �s az aranyb�ny�kat Alandeben, Tineoban �s Tapiaban. A rom�n kori muv�szet mindenhol a r�gi�ban k�pviseltette mag�t, merthogy Ast�ria volt az egyetlen kir�lys�g az ib�riai-f�lszigeten, amit nem volt Arab h�dit�s alatt a 8. sz�zadban. Ez az oka, mi�rt volt ebben a r�gi�ban oly fontos a kereszt�ny h�dit�s. A k�z�pkorban szent Jakab �tja hirdette mindenfel� Ast�ri�t �s olyan monostorokat hagyott h�tra, mint a Ribadesellai San Pedro de Villanueva �s Santa Maria del Junco-i. Az Ovied�i katedr�lis szemtan�ja a g�tikus stilus meg�rkez�s�s�nek, �s k�sobbi �vsz�zadokban is folytat�dott region�lis szinten a k�l�nf�le stilusok megjelen�se. A hagyom�nyos muv�szet szint�n egy aj�nd�ka ennek az auton�m r�gi�nak, merthogy ez is segit �letben tartani a hagyom�nyokat. Az �n. horreosok, keny�rk�szit�k �s a koh�zak �les bizonyit�kai a kult�r�nak, ami nem olvadt be teljesen a modern kult�r�ba. � A gasztron�mia Ast�ria egyik egyedis�g�nek alapja, aminek gazdag v�laszt�ka �ll pl.: „potes”, v�r�s h�sok – marha �s �k�r, pisztrr�ng, lazac, tengeri herkentyuk (r�kok, �oclas, andaricas, kagyl�, tengeri s�n), s�lt tengeri s�g�r, tengeri keszeg, hogy csak n�h�nyat emlits�nk az �tlapr�l. A tej teszi Ast�ri�t, a sajt nagyon fontos r�gi�j�v� eg�sz Eur�p�ban. A Cabralesi sajt a leghiresebb �s alapanyaga a kedvelt �dess�gnek, a tejberizsnek. A k�zkedvelt ast�r �tel Spanyolorsz�gszerte �gy hires mint a „fabada”, ebben van: guly�s egyfajta babbal, fokhagyma sz�sszal, v�reshurk�val �s szalonn�val. A tipikus ast�r ital az a cider, erjesztette almal�, ami meghat�roz�ja a mindennapi �letnek �s kult�r�nak. Nava falu az �gymond fov�rosa az erjesztett almal�nak �s itt �nneplik az almal� �nnep�t, amire ki�llit�k sokas�g�t, technikai �jit�kat �s sok sok l�togat�t v�rnak minden �vben.

�